megvan
megvan tárgyatlan ige
1. (ritka) Létrejött és létezik; <élőlény> megszületett és él. Megvan a gyerek. Őszre megvolt a kisborjú. Ilyet nem láttam, amióta megvagyok! No s megvagyok már. Lettem ami lettem, …hiába! csöpp szőlőszemnek születtem, | mely a nagy naptól édesedve romlott. (Babits Mihály) || a. Emberi munka eredményeként elkészült, készen van. Megvan a Petőfi-híd; megvan az új erőmű. A mester üzeni, hogy megvan a csizma. Megvan már a cikk? A munka még csak körvonalaiban van meg. Rendszerint kukoricalisztet vetnek a bögre aljába, egy darab hagymát szétnyomnak… vizet öntenek a tetejébe. Mire fölforrt a készség, megvan az étel. (Tömörkény István)
2. (Még) megvan: nem pusztult el, még él, létezik. Azt sem tudom, megvannak-e még. Csakhogy megvagy, édes fiam! Megvan a vén Bence? lássuk a vén csontot! (Arany János) Bercsényi Miklós bizonyosan megvan. (Mikszáth Kálmán) Ó, megvan-e még az otthon? | Bomba sem érte talán? (Radnóti Miklós) || a. Ép állapotban, nagyobb baj nélkül van. Ezen egész napon megvolt lefelé mentében a hajó, de estére… baj történt. (Tömörkény István) Megvoltam én, de nem igazi magam. (Ady Endre) || b. Egyénileg, egészségileg, anyagilag bizonyos átlag-életformában él, amely sem nem jó, sem nem rossz; tűrhetően van. [Hogy vagy?] – Megvagyok (csendesen). Majd csak megleszünk valahogy. Nem valami fényesen, de megvagyunk valamennyien. Még nappal csak megvoltam, de este, este… (Gárdonyi Géza) || c. Megvan vki, vmi nélkül: nincs feltétlenül szüksége rá; nélkülözheti. Megvoltam nélküle is. Megvagyok a nélkül a kabát nélkül is. Hogyan is lennének meg az atyafiak pör nélkül? (Vas Gereben) Kitűnően megvan asszonyi segítség nélkül; maga tisztítja cipőit, maga takarítja a szobát. (Babits Mihály) || d. Megfér vkivel. Jól megvannak egymással. Majd megleszünk valahogy vele. Olyan jól senkivel sem lehetett meglenni, mint a bácsival. (Móricz Zsigmond)
3. <Szem elől vesztett, keresett tárgy, személy> előkerült, s jelen van, v. most már ismert, tudott helyen van. Megvan, amit kerestél? Megvan már a gyerek: az erdőn kujtorgott. Itt a kulcs, megvan a kulcs! (Mikszáth Kálmán) || a. Ott van, ahova tették, ahol keresni szokták; a helyén (meg)található, együtt van, kéznél van. Megvannak még a csomagok? Tegnap még megvoltak. [Jól eltetted a jegyet?] – Megvan! Megvan a tollad? Megvagytok mind a kilencen? Lám, éccaka is megvan minden azon a helyen, ahova nappal tette az ember. (Móricz Zsigmond) || b. <Keresett v. üldözött, kergetett személy, dolog> kézre kerül, mert megtalálják és megfogják v. elfogják. (játék) Megvagy!: <kergetőzésben:> megfogtalak; <bújócskában:> megtaláltalak. Megvan a tolvaj. No most megvagy, bitang! [Ott gurul a labda, fogd el!] – Megvan! „Megvagy!” így szól a leány örömmel, Elfogván a szállongó lepét. (Vörösmarty Mihály) || c. <Vmely nehezen megszerezhető v. őrzött, féltett, titkos dolog> utánajárással az érdekelt személynek, ill. fondorlattal, csellel, árulással nem illetékes személynek a birtokába kerül; vkinek sikerül megkapnia, megszereznie. Megvan a kompromittáló levél. A kém jelentette, hogy megvan a rejtjelek kulcsa. || d. Megvan vmi(je): megkap vmit, amit kért, v. amire számított, és így birtokában van vminek. Megvan, amit kértél? Megvan az új töltőtollam. || e. (ritka) Vkinek megvan vki: vki megtalált vkit, s az attól fogva létezik, él a számára. Most már megvagy nekem, megoltalmazol. (Mikszáth Kálmán) || f. <Szemmel v. tapintóérzékkel keresett hely, tárgy, pont, füllel keresett hang, a tudatban keresett gondolat> teljesen és pontosan a kereső személy érzéklésének, ill. tudatának középpontjába került, úgyhogy annak elhelyezkedése, környezetéhez való viszonya világosan a tudatában van, mert a beszélő v. a szóban forgó személy megtalálta. Megvan az a csillag, amelyet kerestél? [Keresd meg a térképen Prágát!] – Megvan. Ha megvan a kezdő hang, kezdjük el a nótát. Megvan az az egységes szempont, amely az egész cikket összefogja.
4. Általában megtalálható. (Még) megvan: <a keresett v. a szóban forgó dolog> még korábbi mivoltában érzékelhető, rendelkezésre áll, v. a helyén található; (még) jelen van. Megvan a tegnapi kenyér? Mennyi van meg belőle? Április elején még megvolt a februári hó. Afrika belsejében ma is megvannak a nagy őserdők. A Kis-Balatonban megvan a kócsag. A Trajánus császár híres kőhídja is itt volt – most is még megvagyon egy darab belőlle. (Mikes Kelemen) Csodálatos egy kép, még ma is megvan, de fönn a padláson, régi haszontalan lomok ládájában. (Nagy Lajos) || a. <Anyag, elvont dolog mint vminek az alkotórésze v. járulékos eleme, tulajdonsága> a kellő v. a keresett mértékben megtalálható vmiben. A tojásban megvan minden, ami az élet fenntartásához szükséges. Ebben a mondatban megvan mindkét keresett mondatrész. Nem minden borban van meg ez a sajátos tüzes zamat. Az akác fájában megvan (az a tulajdonság), hogy nehezen hasad. || b. <Vmely állapot> a kellő mértékben megtalálható vhol. Ott megvan az a csend, az a nyugalom, ami a felgyógyulásához kell. || c. <A szóban forgó, kül. keresett, természetesnek tartott tulajdonság v. más elvont dolog> megtalálható, megállapítható, érvényesül vhol. Ez a hiba nálatok is megvan. Köztük is megvan ez a jó viszony. Megvolt köztük az összhang. Ehhez megvannak a föltételek. Ez a szokás nálunk is megvan. || d. <Vmely szóban forgó lehetőség> valósággá, cselekvéssé válhat; jelen van, fennáll, fennforog. Megvan a lehetősége annak, hogy… Megvolt minden lehetőség. Ennek ma is megvan a lehetősége. Megvolt rá a mód. Megvan a remény, hogy életben marad. || e. <Vmely szóban forgó lelki tartalom, jellembeli tulajdonság> lehetőségként, szellemi tartalomként rejlik, jellemvonásként ott hat, megtalálható vkiben, vmiben. A régi élmények megvannak még az emlékezetében. Ez a vágy bennem is megvan. A kutyában is megvan a hűség. Megvan benne az igyekezet. Mindig megvolt benne ez a hetyke, dacos és fordulatos stílus. (Móricz Zsigmond) || f. (Vkinek, vminek) megvan vmi(je): teljes mértékben rendelkezik vmely szóban forgó, szükséges v. szokásos dologgal, tulajdonsággal; birtokában van vminek; állandóan, hangsúlyozottan van neki, nem hiányzik vmi. Ez a könyv nekem is megvan. Megvan neki minden(e), ami a jóléthez kell. Megvan a teljes ellátása. Még az egész pénzem megvan. Gyermekkorom óta megvan ez a játékom. Mindenkinek megvan a maga baja. Ennek is megvan az előnye. Minden virágnak megvan a jellegzetes illata. Megvan a hat elemije. Megvan a hozzá való esze. Megvan a helyed? Megvan a maga külön véleménye. Ennek is megvan a maga jelentősége. Megvan a képessége hozzá. Megvan hozzá a reménye. Mindennek megvan az oka. Ennek nem volt meg minden föltétele. Megvolt egy kincsed, egy jutalmad, mikor már minden elveszett… (Vajda János) Minden állatnak megvan a maga physiognomiája [= arculata]. (Péterfy Jenő) Nekünk megvan Petőfi minden verse, megmutassam? (Móricz Zsigmond) || g. (rosszalló) Megvan róla a véleményem: olyan lesújtó róla a véleményem, hogy nem is akarom elmondani, részletezni. [Olvastad a könyvét?] – Megvan a véleményem róla. || h. <Szellemi, művészeti alkotásban, írásbeli följegyzésben vmely keresett v. szóban forgó dolog> mint tartalom benne van, kifejeződik, ill. részei közt megtalálható; ott van. Ez megvan a kimutatásban. A függelékben megvan a forrásművek jegyzéke. Az én könyvemben is megvan ez. Megvan ennek a tartalomjegyzéke? Ezek a gondolatok megvannak a másik regényben is. A dalban megvoltak azok az érzelmek, amelyeket keresett. Mind ez, többel együtt, megvolt a levélen… (Arany János)
5. (mennyiségtan) Vmiben megvan vmi: vmely szám, mennyiség nagyobb vmely másiknál. Vmi megvan benne vmennyiszer: vmely szám v. mennyiség vmennyiszer összeadandóul véve, nem nagyobb nála; vmely számnál, mennyiségnél vmennyiszer nagyobb. Húszban az öt megvan négyszer. Kettő a tízben megvan ötször. [Hányszor van meg harmincban a négy?] – Megvan benne hétszer, és még marad kettő.
6. <Eredmény> létrejött, bekövetkezett és jelen van. Munkájának megvan a gyümölcse. Fellépésének már meg is van az eredménye. Csak most ismerték meg, de már megvan a híre. || a. <Cselekvés, állapot> létrejön, bekövetkezik v. létrejön és jelen van, tart. Ha ezt megteszed, megvan a botrány. Ha szóvá tesz otthon valamit, akkor mindjárt megvan a veszekedés. Megmondtam, hogy ne szólj, most megvan a harag. Csak megjelent nálunk, és máris megvolt a felfordulás. Kezembe csapott, megvolt az alku. Ördög és diplomata könnyen megértik egymást, azért hamar megvolt az egyezség. (Móra Ferenc) Cencinek nem volt érzéke a tragédia iránt: ami megvan, megvan; azt kell nézni, hogyan hozzuk helyre. (Babits Mihály)
7. (rendsz. múlt-ban) <Vmely időszak, esemény> véget ér, végbemegy, lezajlik. Megvolt a május is. Húsvét már két hete megvolt. Megvolt már az ünnepség? A második szám már megvolt. ősszel megvolt az esküvője. No, a kirándulás is megvolt. Nálunk hamar megvan az ebéd. Meglett volna a vizsga, de a tanár megbetegedett. Mert, hogy Keveházán, Tárnok vize mentén | A nagy csata megvolt, Cezumornál szintén: | Elboritott minket tetemes nyil, kopja. (Arany János) || a. (alany nélkül) Megvolt, kérem?: <vendéglátó üzemben:> megkapta, kérem, a rendelt italt v. ételt? || b. <Vmely cselekvés> megtörténik, befejeződik, elkészül. Tessék megvárni, tíz perc alatt megvan. Megsimította a haját, ezzel megvolt a fésülködés. Előbb valami kenyérbe, többnyire állami kenyérbe ültök, és ha az megvan, asszonyt hoztok rá. (Mikszáth Kálmán) Nem nagy munka, hamar megvan. (Tömörkény István) || c. (alany nélkül, csak jelentő mód egyes szám 1. személyű ige után) (ritka, bizalmas) <Indulatos beszédben:> kész, semmi közöd hozzá!; eddig van, szót se többet! Elviszem, és megvan! Értse meg, a magam pénzén vettem, aztán megvan! Nagyon sajnálom, a gallért nem adom, s megvan. (Móricz Zsigmond)
8. (bizalmas) Megvan (vmivel): <személy> vmely cselekvésnek, munkának a végére jutott, befejezte, elkészült vele, és készen van. Megvagytok a takarítással? Indulhatunk, megvagy már? Na végre mehetünk, ő is megvan már. A ruhaszárító kötél… egyik szederfától a másikhoz volt kötve; …Borsos uram nagy kínnal leoldogatta,… és… meglevén a kötéllel, s nem tudván bemenni az ajtón,… pogány dörömbölést mívelt. (Jókai Mór) A kereskedő semmi kifogást nem csinál, és így hamar megvannak. (Tömörkény István) || a. (alany nélkül v. határozatlanul odaértett alannyal) Elkészült a szóban forgó munkával; készen van, kész. Befestette, s megvolt. [A balladaíró] elővesz valamely mondai vagy történeti tárgyat…, naiv párbeszéddé tördeli, s azzal megvan. (Arany János)
9. (állítmányi névszóval) Megvan vmennyi: elér vmely (térbeli v. időbeli) mértéket, nagyságot; felér vmennyivel; legalább annyi. Ez a zsák krumpli megvan nyolcvan kiló. A fiú megvan tán két méter is. A faluig megvan három kilométer. Megvan az öreg talán már kilencven éves is. A napi tejfogyasztás megvolt két liter. [Mikor férjhez mentem] már huszonnégy esztendős megvoltam; írást mutathatok róla akárkinek! (Kaffka Margit) || a. Megvan vmennyi ideje: legalább annyi idő elmúlt azóta, de talán több is. Megvan három éve, hogy ez történt.
megvolt.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
