nacionalizmus
nacionalizmus főnév -t, -ok, -a, (ritka, kissé régies) nacionálizmus
1. (politika) Az a reakciós polgári ideológiai irányzat, amely tetszetős, félrevezető jelszavakat hangoztatva túlbecsüli a nemzeti értékeket, hagyományokat, és az a politikai törekvés, amely ezt arra használja fel, hogy az uralkodó osztály a nemzet nevében a maga hatalmát, gazdasági erejét más népek, nemzetek, ill. a nemzetiségek leigázásával, elnyomásával és kizsákmányolásával növelje, és ezzel elterelje a figyelmet a belső szociális problémákról. Burzsoá nacionalizmus; a nacionalizmus gyökerei, szemlélete; a nacionalizmus híve. A nacionalizmus állandósítja a nemzeti gyűlölködést. A nacionálizmus voltaképpen internacionális szövetkezete a sötétségnek, butaságnak s a gonosz tekintélyek önzésének. (Ady Endre)
2. (történettudomány) <A nemzetté válás korát élő népek életében> a kialakuló burzsoáziának saját nemzeti állam megteremtésére irányuló törekvése, s ezzel szorosan összefonódva – részint az idegen elnyomatás visszahatásaként s az általános emberi szabadságjogok nevében, részint azonban más népek, ill. a nemzetiségek rovására – a nemzeti érzületnek és öntudatnak a gazdasági, politikai és szellemi életet erősen átható fokozott formája. || a. (politika) <Az imperializmus időszakában> vmely gyarmati v. függő népnek, ill. burzsoáziájának az imperialista elnyomás alól való felszabadulása és saját független államának megteremtésére irányuló törekvése. Arab, indonéz nacionalizmus.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
