negatívum
negatívum [ë v. e] főnév -ot, -a (sajtónyelvi)
1. Hiba, fogyatkozás, fogyatékosság. Nem sikerült a negatívumokat eltüntetni. || a. Vmely értékes tulajdonság hiánya. A gazda … egy szótlan, kedvetlen, munkátlan, barátlan ember … És e merő negatívumból álló ember, lásd, mégsem tett le arról, hogy valaha positiv is legyen. (Arany János) || b. Vminek a meg nem léte miatt emelt kifogás. Bírálatában csupa negatívumokat sorolt fel.
2. Vmivel szemben való tagadó, elutasító állásfoglalás. A cikk hemzseg a negatívumoktól. || a. Az ebből következő passzivitás. Magatartásában nagyon sok a negatívum.
3. (ritka) A (jogosan) várható eredmény hiánya. Annyira elméleti ember, hogy gyakorlati működése csupa negatívumot mutat fel.
negatívumos.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
