neveletlenség
neveletlenség főnév -et, -e [ë, e]
1. (csak egyes számban) A neveletlen (2) melléknévvel kifejezett (emberi, jellembeli) tulajdonság; kellő nevelés hiánya, a művelt társadalmi érintkezés szabályainak nem ismerése v. semmibe vevése, a jó modor, az illem, az illendőség követelményeiben való járatlanság; modortalanság, faragatlanság. Erről a neveletlenségről le kell őt szoktatni. || a. Vkinek, vminek neveletlen (2, 2a) volta. A hányaveti válasz neveletlensége. Fölháborító ennek a fickónak a neveletlensége.
2. (többes számban ritka) Erre mutató, valló, neveletlen (2a) tett, magatartás, viselkedés; illetlenség, modortalanság. Micsoda neveletlenség ez? Nagy neveletlenség lett volna, ha szó nélkül elmész. Megbüntették neveletlenségéért. Pista úrtól mindenféle oromba neveletlenséget eltűrtek. (Krúdy Gyula)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
