nőstény
nőstény főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. (biológia) Az az élőlény, amely a megtermékenyítő ivarsejteket, a petéket termeli. Az alsóbbrendű állatok nősténye gyakran sokkal nagyobb a hímnél. || a. Szűk. ért. az ilyen emlősállat. Ordít a hímfarkas s hátul megtámadja … Mert amint a nőstény ölre ment s birokra, | Megszorítja torkát Toldi két marokra. (Arany János) A csorda az ő háremük, egy-egy bikára legalább húsz nőstény jut. (Nagy Lajos)
2. (ritka, irodalmi nyelvben v. durva, rosszalló) Nő, asszony, feleség, vkinek a szeretője. Itt maradhatsz … a nőstényeddel meg a kölykeddel együtt ebben az elátkozott várban. (Jókai Mór) Most ölelne meg valaki, Szép nőstény, könnyes és szánó … (Ady Endre) || a. (rosszalló) Érzéki vágyainak élő nő. Nem nő az, hanem csak nőstény!
3. jelzői használat(ban) Nőnemű <állat>. Nőstény juh, ló, macska, nyúl, oroszlán. Mint a nőstény szarvas nézi a hímek halálharcát, úgy nézte Deianira …, amint Herakles küzdött a folyamistennel. (Péterfy Jenő)
4. (átvitt értelemben, népies) Nőstény kapocs: az egymásba akasztható v. egymásba nyomható kétrészes ruhakapocsnak homorú, ill. hurkos része.
nősténység.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
