nyit
nyit ige -ott, nyisson
I. Kitár, feltár; vminek a zártságát megszünteti.
1. tárgyas <Ablakot, ajtót, fedelet> sarka, sarokvasa körül úgy fordít, hogy kisebb v. nagyobb rés, hézag keletkezik. Ajtót, kaput nyit vkinek v. vki előtt: (átvitt értelemben is) lehetővé teszi, elősegíti, hogy vki bejusson vhova, érvényesüljön vhol; (átvitt értelemben) ajtót, kaput nyit vminek v. vmi előtt: lehetőséget nyújt arra, hogy vmely, rendsz. nemkívánatos folyamat meginduljon, ilyen esemény bekövetkezzék; gyorsan, lassan, óvatosan nyitja az ajtót. || a. tárgyas Vkire nyit vmit: ablakot, ajtót úgy tár ki, hogy az a bent levő(k)nek vmilyen okból rendsz. kellemetlen. Vö: rányit (1, 1b). Rám, rád, ránk, rátok, rájuk nyitnyitja az ablakot; nem nyit rá → ajtót v. → ajtót sem nyit rá. A öltözőszobában kétszer rám nyitották az ajtót. (Jókai Mór) || b. tárgyatlan Vkire nyit: amikor az ajtót kinyitja, ott talál bent vkit. Vö: rányit (1a). Kétszer is rám nyitott egy idegen. Az egyik szobában véletlenül ismerősre nyitott. || c. tárgyatlan Vhova nyit: vmely helyiség ajtaját feltárja, és hirtelen belép, betoppan vhova. A szobába nyitottunk, és éppen ott találtuk őket. Ekkor nyita, félvén, Szömöre közzéjök, | Tar homloka gyönge aggodalom-bélyög. (Arany János) Szomszédaim szobájokba nyitnak. (Gyulai Pál) || d. tárgyas <Fedéllel v. ajtóval ellátott üreges tárgyat> hozzáférhetővé tesz azáltal, hogy fedelét, ajtaját elforgatja. Nyitja a bőröndöt, a ládát, a szekrényt. [Húgom] zokogni nem tud és nevetni nem mer. De, hogyha nem lát a szobában senkit | és elmotoz, vagy ó szekrényeket nyit, … | a könnye vén csipkék közt hulldogál. (Kosztolányi Dezső)
2. tárgyas Vmit nyit: vmely zár, lakat zártságát a kulcs elfordításával szokás szerint v. éppen akkor megszünteti. Mindjárt nyitom a lakatot. Ezt a zárat csak ezzel a kulccsal lehet nyitni. Kalapácstól dong a donga, „Tiktak, tiktak” foly a munka … Ez alatt a pénzes bögre Búcsujárni. ment örökre … Mert a gazda – „tiktak, tiktak” – Nem hallá, hogy zárat nyitnak. (Arany János) Békókulcsom csak egyféle, mégis békót nyitok véle … (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas <Bezárt ajtót, kaput, fedelet> ilyen módon tesz szabadon mozgathatóvá, kitárhatóvá. Senkinek se nyiss ajtót, amikor nem vagyok itthon! Csapláros nyiss ajtót … künn útas áll. (Tompa Mihály) || b. tárgyas (átvitt értelemben) Ó jaj, mi igazán tiszták vagyunk, Nekünk nyisson ajtót a reménység! (József Attila) || c. Nyit vmit: <kulcs> egy v. két fordítás által vmely zárnak, ill. zárral ellátott tárgynak a bezárt voltát éppen akkor megszünteti. Ez a kulcs nem akarja nyitni a fiókot. De nehezen nyitja ez a kulcs a lakatot! || d. Nyit vmit: <kulcs> vmely zárban v. vminek a zárában ilyen működésre alkalmas. A kulcs nyitja az ajtót, a bőröndöt, a kaput, a kosarat, a ládát, a lakatot, a szekrényt, a zárat. Ez a kulcs csak a középső fiókot nyitja. || e. tárgyas <Zárral becsukott tárgyat v. helyiséget> hozzáférhetővé tesz azzal, hogy kulccsal megszünteti a zár bezárt voltát. Nyitja a bőröndöt, a fiókot, a szekrényt; (választékos) szobát nyit vkinek a számára: szállóban szobát bocsát vmely vendég rendelkezését. A legjobb fogadóban szálltana meg … Erkélyes szobát nyitottak számomra. (Kosztolányi Dezső) || f. tárgyatlan <Üzlet, közintézmény> kapuja, ajtaja zártságát megszüntetve a közönség rendelkezésére áll. A múzeum vasárnap tízkor nyit. Az üzletek reggel nyolc órakor nyitnak. Szombat este maga hányta ki a törmeléket az udvarról a stráfkocsi elé, hogy vasárnap reggel a kis kávéház nyithasson. (Móricz Zsigmond) || g. tárgyas (rendsz. általános alannyal) Nyit vmit: <személy> vmely üzletet, közintézményt – kapuját, ajtaját kinyitva – a közönség számára hozzáférhetővé tesz. A múzeumot vasárnap tízkor nyitják. A legtöbb üzletet kilenc óra előtt nyitják.
3. Vmit nyit (vhogyan v. vmilyenre): vminek mozgatható részeit úgy távolítja el egymástól, hogy közöttük kisebb-nagyobb hézag támad. Kétfelé nyitnyitja a függönyt, a köpenyét; → tágra nyitja a kapuit v. tág kaput nyit vminek; (választékos) karját ölelésre nyitja: karját kitárja, hogy megöleljen vkit. || a. tárgyas (választékos) Száját vmire nyitja: ajkát széttárja, száját feltátja, hogy vmely hangot adjon, vmit mondjon v. énekeljen. Dalra, kacajra nyitja a száját; panaszra nyitnyitja a száját. Mogorva vén ember itt a csaplár, Szavát sem hallani … Hát a felesége? | … Ő sem igen beszél, s ha szól, száját Szidalomra nyitja. (Petőfi Sándor) Megkövetem a király fölséges személyét … Nem vagyok én boros ember – bor nekem a bánat! | Megkövetem, ha szabadabb szóra nyitom számat. (Arany János) A magyar igére | alig nyitottad gyönge, drága szádat. (Kosztolányi Dezső) || b. tárgyas <Szemet> láthatóvá és látóvá tesz azáltal, hogy szemhéját felhúzza a szemgolyóról. Szemet nyit vhogyan v. vmilyenre: csodálkozva v. élesen figyelve kezd szemlélődni; → kerekre nyitja a szemét; → tágra nyitja a szemét. Most ébred, lassan nyitja a szemét. Kelyhet nekem! … | Ti meg bírák, jól nyissatok szemet. (Arany János–Shakespeare-fordítás) A török pap e szóra még kerekebbre nyitotta a szemét. (Gárdonyi Géza) || c. tárgyas <Becsukott füzetet, könyvet> éppen akkor úgy tár szét, hogy belső lapjai láthatók, olvashatók legyenek. Lassan nyitja a könyvét. || d. tárgyatlan Vhova nyit: könyvet feltárva v. benne lapozgatva, vmely laphoz ér. A huszadik lapra nyitott. Linka véletlenül egy lapra nyit, melyen … ismerős verset talált megpillantani. (Jókai Mór)
4. tárgyas <Zsilipet, szelepet> felhúz, feltár, hogy a víznek, ill. gőznek szabad útja legyen. (átvitt értelemben, választékos) Zsilipet, (ritka) szelepet nyit vminek: szabad folyást enged vminek. A nyomás csökkentése végett szelepet nyitottak. A plebános hazafi hevének egy kis szelepet nyitott. (Kemény Zsigmond) Levezető zsilipet nyitott az áradatnak. (Jókai Mór)
5. tárgyas (ritka) Vmit nyit: vmely csomagnak, levélnek, borítéknak lezárt voltát fokozatosan megszünteti, üvegből a dugót lassan kihúzza; bont vmit. Bort, pezsgőt stb. nyit: kihúzza, kiveszi a borral, pezsgővel stb. teli üveg dugóját. Kezdte nyitni a csomagot. Bort nyitott és pertut ivott. (Szabó Lőrinc)
6. tárgyatlan <Virág, ill. virágos növény> kelyhét kitárva virágozni, virítani kezd. Elvétve tán nyit orgonavirág is, Vannak tán most is ifju emberek … (Ady Endre) Jaj, pedig a vágyunk Csupa bús mohóság, Mintha mind egyszerre nyitnak A megkésett rózsák. (Tóth Árpád) A távol kastély küszöbén virág nyit. (Juhász Gyula) || a. tárgyas (költői) <Virág kelyhet, szirmot> feltár. Minden dicsőség, úralom tiéd … Száz tartomány bő kincse mond urának, Neked nyit kelyhet illatos virága. (Madách Imre)
7. tárgyas (tárgy nélkül is) (szőlészet) <Szőlőt> művelésre előkészít azzal, hogy az ősszel betakart szőlőtövekről kapával lehúzza a földet. Nyitni kell a szőlőt. Itt a tavasz, már nyitni kezdünk. Még nyitni nem lehetett, mert fagyott volt a föld. (Móricz Zsigmond)
8. tárgyas <Rést, lyukat, hézagot> csinál vmin, vhol. Rést nyit; sebet nyit. Ágyútűzzel rést nyitott a falon. Erős csapásokkal rést nyitott a bezárt kapun. || a. Utat nyit magának: utat csinál, tör magának. A tolakodók között utat nyitott magának. (Vas Gereben) || b. Utat vkinek: az útból félreállva, szabad teret enged neki. A tömeg utat ott nekik. || c. (átvitt értelemben, ritka) Utat nyit vminek: szabad folyást enged vminek. Haragjának kaput kellett tárni, szabad utat nyitni. (Kemény Zsigmond)
II. Kezd; működésbe hoz; lehetővé teszi, hogy működjék.
1. tárgyas <Üzletet, üzemet, intézményt, munkahelyet> létesít, és a közönség rendelkezésére bocsát, ill. a termelés szolgálatába állít. Orvosi rendelőt nyit. A szövetkezet a fővárosban termelői borkimérést nyitott. Új bányát nyitnak. Iskolát és óvodát nyitnak ebben a városrészben is. Megházasodjam, üzletet kezdjek, trafikot nyissak vagy korcsmát? (Mikszáth Kálmán) Beregújfaluban … meg is telepedett, műhelyt nyitott. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas <Intézményt> újra a közönség v. az illetékesek rendelkezésére bocsát, és az megkezdi működését; megnyit. Az iskolát szeptemberben nyitják. Az új színházat ősszel nyitják.
2. tárgyas (régies) <Rendsz. csak állandósult kapcsolatokban: főleg több személyt érintő cselekvést> kezd, indít. Táncot nyit; vásárt nyit; hosszú hajrát nyit; vmely könyvre aláírást nyit: a könyv kiadására aláírások gyűjtésével előfizetők toborzását kezdi meg. Én uram, a császár … | Vásárt Duna mentén városaiban nyit, Valahány tenéked tetsző leszen, annyit. (Arany János) Álnév alatt írt valami börtönben levő ember egy egész kötet költeményt, … de … a kiadók nem mertek belevágni; hanem majd aláírást próbálnak rá nyitni. (Jókai Mór) || a. (katonaság) Tüzet nyit: lőfegyverből tüzelni kezd. Az ellenségre tüstént tüzet nyitottunk. || b. tárgyatlan (játék) Sakkmérkőzést az első lépéssel, ill. vmely kártyajátékot az első lap kihívásával megkezd. Vmivel nyit: megkezdi a mérkőzést, ill. a játszmát azzal, hogy vmelyik (egy v. két) bábúval lép, ill. vmelyik lapját kihívja. Világos huszárral nyitott. Treff királlyal nyitott.
3. tárgyas (átvitt értelemben, sajtónyelvi) <Állandósult szókapcsolatokban.> Új fejezetet, korszakot, szakaszt nyit vki, vmi: vele új fejezet stb. kezdődik; tiszta → lapot nyit.
4. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) <Lehetőséget> bizonyos időponttól kezdve biztosít; ad. Módot nyit vkinek vmire; teret v. (régies) tért, utat nyit. Ez a hitel nagyarányú beruházásra nyitott lehetőséget. Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségért valamit! (Petőfi Sándor) Ha tollat forgatsz, pár lapos vezércikk, Biztosra foghatod, számodra tért nyit. (Reviczky Gyula) || a. tárgyas (átvitt értelemben, régies) Előmenetelt nyit vkinek a részére*: lehetővé teszi vkinek az előmenetelét, érvényesülését. || b. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Távlatot nyit vki előtt v. vkinek a számára: a) vkinek szellemi látókörét jelentősen megnöveli; b) feltárja előtte a lehetőségeket.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
5. (átvitt értelemben, pénzügy, kereskedelem) Folyószámlát nyit (vkinek, vminek): folyamatos hitelt biztosít vmely vállalat, intézmény stb. részére. Az állami vállalatok számára folyószámlát nyit a Nemzeti Bank. || a. tárgyas (átvitt értelemben, régies) Hitelt, kölcsönt nyit vkinek: hitel, ill. kölcsön felhasználását, igénybevételét engedélyezi neki. Az angolok … nyitottak egy kölcsönt Törökország számára, hogy azzal a hadseregét szerelje fel. (Jókai Mór)
Igekötős igék: átnyit; benyit; egybenyit; felnyit; kinyit; megnyit; összenyit; rányit; széjjelnyit; szétnyit; végignyit.
nyitható; nyittat.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
