nyomorú
nyomorú melléknév -an v. (ritka, választékos) -n, -bb (régies, irodalmi nyelvben)
1. Nyomorék (1) <személy>. Miért nem születtél nyomorú bénának: Hadd okoznál undort: így nem gyaláznának. (Arany János) Nyomorú sebesültek csonka kézzel, tátongó sebekkel hiába rimánkodnak egy ital vízért. (Jókai Mór)
2. Nyomorult (2, 3a). Ó, én finom csodákra sóvárgó árva lelkem! | Hát így bújsz meg … didergőn, mint nyomorú vadorzó … (Tóth Árpád) || a. Nyomorúságos (1, 3). A vak csillag, ez a nyomoru föld Hadd forogjon keserű levében. (Vörösmarty Mihály) Csak azért viselem e nyomorú élet terhét, hogy őt nagy nevéhez méltóvá tegyem … (Csiky Gergely) S minden vágyam: hogy fáradt, forró orcám Egy nyomorú tál vízben megmerítsem. (Tóth Árpád)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
