obulus
obulus főnév -t, -ok, -a (történettudomány)
1. Ógörög váltópénz, ill. egy-egy ilyen értékű pénzdarab, amelyből egyet a halottak szájába tettek az alvilági révész, Kháron számára. Öleld meg [a halottat] És lopd ki szájából az obulust. | – Ha Tégedet csókollak, őt miért ne? (Madách Imre)
2. (történettudomány) Fél dénárt érő Árpád-kori magyar pénzdarab.
3. (rendsz. többes számban) (átvitt értelemben, bizalmas) Kisebb összegű díj. Lefizette az obulusokat.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
