odavaló
odavaló melléknév
1. A szóban forgó, a beszélőtől távolabb levő helyről, városból, faluból stb. származó, ott lakó, helybeli. Ő is odavaló, ahol én születtem. Ahol az a csillag ragyog, Én is odavaló vagyok. (népköltés) Odavaló zsellér nem cserél a más falubeli „telkesmágnással” sem. (Mikszáth Kálmán)
2. A szóban forgó helyre illő, ott megfelelő. Végre odavaló embert választottak bizalminak.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
