okleveles
okleveles [e-e-e] melléknév (-en)
1. Olyan <személy>, akit vmely foglalkozás gyakorlására oklevél (1) jogosít. Okleveles bába, gondozónő; okleveles könyvvizsgáló ←; okleveles mérnök; okleveles mezőgazda ←; okleveles közgazdász, könyvtáros, orvos, tanár, védőnő. Okleveles ügyvéd voltam. (Tolnai Lajos) Tamás tanító … okleveles volt. (Móricz Zsigmond)
2. (történettudomány) Olyan <időszak>, amelyből oklevelek (3) maradtak fenn. Okleveles kor.
3. (történettudomány) Oklevél (3) jellegű, ilyen formában fennmaradt. Okleveles emlékek.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
