opusz
opusz főnév -t, -ok, -a
1. (rendsz. értelmezőként, sorszámmal) (zene) <A XIX. század eleje óta némely zeneszerző művei közt> a meghatározott sorszámú mű (rövidítve: op). Kreutzer-szonáta, op. 47. Hányadik opusza ez a szerzőnek?
2. (ritka, választékos, néha gúnyos) Szellemi alkotás, mű. Megint egy újabb opuszt tett közzé.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
