önerő
önerő [n-e] főnév (régies, választékos)
Vkinek saját, tulajdon ereje, saját lehetőségei, képességei alapján. <Ma rendsz. csak ilyen alakban:> Önerejében bízik; önerejéből: saját magától. Önerejéből tanult. A nemzeti politikának egyik fő ágazata: a nemzeti önerő helyes fölismerése. (Vajda János) Nincs bátorságom már arra, hogy új világot építsek föl magamnak önerőmből. (Justh Zsigmond)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
