örökletes
örökletes [e-ë] melléknév -en [e] (választékos)
Olyan <állapot, tulajdonság>, amelyet vki örökölt (2–3), amely örökölhető, öröklődő. Örökletes betegség, szokás. A bátorság örökletes tulajdona felébredt benne. (Justh Zsigmond) Rajta [Lamb Károlyon] is a családi terheltség örökletes jelei mutatkoztak, őt is beszállították az elmegyógyintézetbe. (Kosztolányi Dezső)
örökletesség.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
