ősnyelv
ősnyelv főnév (nyelvtudomány)
1. Az a feltételezett kezdetleges nyelv, amellyel az emberiség egyes csoportjai a tagolt hangokból álló emberi nyelv(ek) keletkezése idején éltek.
2. (elavulóban) Alapnyelv (1). Indoeurópai ősnyelv.
ősnyelvi.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
