ötvösség
ötvösség főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
1. Az ötvös mestersége, szakmája; ötvösipar, ötvösmesterség. Szép mesterség az ötvösség. Ötvösséget tanul. || a. (ritka) E szakma mint az iparművészet egyik ága; ötvösművészet. A hazai ötvösség remekei.
2. (ritka) Az ötvösök összessége v. vmely csoportja. A magyar ötvösség.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
