paradoxon
paradoxon főnév -t, -ok, -ja (választékos, irodalmi nyelvben)
1. <Az ellentéttel (1b) rokon stíluseszközként:> paradox (1), gyak. elméskedő állítás, tétel (pl. A nőknek gyengeségük az erejük. – Szünj meg, panasz; ne háborogj, szív! Bűnöd csak egy volt: az erény. Arany János) || a. (ritka) Olyan tétel, állítás, amelyben nem csupán látszólagos, hanem valóságos önellentmondás van. (Pl. fából vaskarika)
2. Egymásnak ellentmondó tények, események együttléte. Gazdasági, történelmi paradoxon.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
