parlag
parlag főnév és melléknév
I. főnév -ot, -ja Művelés alá még nem vett v. műveletlenül hagyott termőföld. Felszántja, feltöri, megműveli a parlagot. Toldi meg nagy búsan haza felé ballag, Vaskos lábnyomától messze reng a parlag. (Arany János) Marháim elvesztek, földem parlag maradt. (Jókai Mór)
II. melléknév -on
1. Vmely okból műveletlen, gondozatlan <terület>. Parlag kert, szőlő. || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Kedves barátom gondolatait a népiességről szeretném olvasni. E mező még oly parlag. (Arany János)
2. Parlagon (hagy, hever, hevertet vmit v. marad, van vmi): a) <földről szólva:> megműveletlenül, felszántatlanul, parlagként. A teleknek nagy részét igen elhanyagolta, parlagon hagyta. (Táncsics Mihály) Ebben az időben … akinek sok földje volt, egyszerűen parlagon hagyta. (Móricz Zsigmond); b) (átvitt értelemben) <képességről, tehetségről szólva:> kiművelés, pallérozás nélkül, műveletlenül; c) (átvitt értelemben) <vmely adottságról, lehetőségről szólva:> felhasználatlanul, gyümölcsöztetés nélkül. Az olyan nagy tehetségnek, mint az öné, vétek parlagon heverni. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben, ritka) Kellően nem pallérozott, ki nem művelt, ki nem finomított <tulajdonság>. Íme a köznép parlag, de józan ízlése hogyan találja meg a helyes utat kedvencei választásában. (Arany János)
4. (átvitt értelemben, ritka) Sivár, vigasztalan. A mindennapi szükséget is … nehezen pótoló jövedelem nagyon parlag kilátást nyújt egy családnak a jövőre. (Arany János)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
