parola
parola főnév ..lát, ..lája (népies)
1. Lendületes, erőteljes kézfogás, kézzel másnak a tenyerébe csapás <üdvözlésül>. Parolát → ad vkinek; parolára nyújtja a kezét. Megbecsülik, megtisztelik, maga az úr is szívesen cserél vele parolát … (Mikszáth Kálmán) || a. (gyermeknyelv) Pacsi (1). Parolát ad (vkinek); parolát csap, üt vkinek a tenyerébe, markába. Diktum-factum, a kis úrfik rendre jöttek, Vas markomba pompás parolát ütöttek. (Garay János) || b. Ilyen mozdulat mint az adott szó, ígéret nyomósításának, vmely megállapodás, egyezség megerősítésének jelképe. Parolát → ad vmire; parolát → csap [1]. Kozárnak tetszett az egyezség, parolát adott rá. (Jókai Mór)
2. (régies, népies) Kézfogással megerősített, nyomósított becsületszó. Parolámra mondom; paroláját adja. Szent az igaz vitéz szava, parolája. (Vajda János)
Szóösszetétel(ek): parolaszó.
parolás.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
