sehonnai
sehonnai [ë] melléknév és főnév (választékos, rosszalló)
I. melléknév -bb
1. Hazátlan, jöttment <személy>; senkiházi, semmiházi. Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer. (Petőfi Sándor)
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Társadalmi szempontból megvetett, lenézett <tevékenység>. Mind ritkábbak lesznek azok az … írni nem tudó vének, akik az írást sehonnai mesterségnek bélyegezték. (Krúdy Gyula)
II. főnév -t, -ja Sehonnai személy; csavargó. Ne állj szóba ezzel a sehonnaival! Ki vagyok? sehonnai. Se országom, se hazám. (Petőfi Sándor) Igaz koldús se vagy hát eszerint, Kontár sehonnai, rendőrt hivok. (Madách Imre) Az ilyen hancúrozó sehonnaikból semmi se lesz. (Móricz Zsigmond)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
