sérthetetlen
sérthetetlen [e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e], (régies) sérthetlen
Általában olyan <személy, dolog>, akit, amelyet nem szabad megsérteni.
1. (történettudomány) Sérthetetlen v. szent és sérthetetlen: felelősségre nem vonható s fokozott büntetőjogi védelemben részesülő <személy>. A király személye szent és sérthetetlen volt. Kobul megparancsolá nekünk, hogy személyed sérthetetlen. (Jókai Mór)
2. (jogtudomány) Olyan <személy>, aki területenkívüliséget élvez. A külképviselet tagjai sérthetetlenek.
3. (ritka) Olyan <dolog>, amelyet nem lehet büntetlenül megsérteni, megszegni, áthágni. Sérthetetlen szabály. Egy pohár bor a hazáért Meg nem árt … Hű egyesség tartsa össze Fiait, Hogy leküzdje éjszak rémes árnyait: Künn hatalmas, benn virágzó És szabad, Bizton álljon sérthetetlen Jog alatt. (Vörösmarty Mihály)
sérthetetlenség.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
