spicc [1]
spicc [1] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
1.* (bizalmas) A cipő orra. Spiccel rúgott a labdába. Foltot tesz a spiccre.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2. (táncművészet) <Balettben, klasszikus táncban:> lábujjhegy. Spiccre áll; spiccen táncol.
3.* Hegyes szöget alkotó két vonallal határolt, ék alakú forma, alakzat, ill. elem. A hajó eleje spiccbe megy össze. Spiccben van kivágva a ruha nyaka.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
4.* (népies) Szipka, szopóka <cigarettához, szivarhoz>.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
5. (műszaki nyelv) Porszerű, apró faszén.
6. Közepes nagyságú, hosszú, fehér szőrű, hegyes orrú, kis, hegyes, álló fülű, kunkorodó farkú kutya. Eszkimó, fekete, törpe spicc.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
