süvölvény
süvölvény főnév -t, -ek, -e [ë, e] (népies, bizalmas, kissé rosszalló)
1. Siheder, suhanc. A „Kékmacska” … akkori hölgyei bécsi disznóságokra és vastag anekdotákra tanították a gondjaikra bízott pesti arisztokrácia süvölvényeit. (Krúdy Gyula) || a. Nagyobbacska, eleven, virgonc v. fegyelmezetlen gyerek. Látod, te süvölvény, így kell azt csinálni… (Móricz Zsigmond)
2. jelzői használat(ban) (ritka) Ilyen korú személyhez tartozó, rá valló. Süvölvény éveiben.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
