szimmetrikus
szimmetrikus [ë] melléknév -an, -abb, (ritka) szimetrikus [ë v. e] (régies írva: symmetricus is)
1. Olyan <alak, elrendezés>, amelyben szimmetria érvényesül; részarányos. Szimmetrikus egyenlet; (mennyiségtan) szimmetrikus függvény: olyam f., amelynek értéke változatlan marad, ha a változókat bármely módon felcseréljük egymással; szimmetrikus (sík)idom: olyan (sík)idom, amelyet vmely egyenes mint tengely mentén összehajtva, az idom két része egymást fedi; (növénytan) szimmetrikus virág: olyan v., amely egy, legfeljebb két síkkal két egyenlő félre osztható. Az ember arca, az állatok teste szimmetrikus. A házak a tér két oldalán szimmetrikusan helyezkednek el. Ez a legjobb szerkezetű műve Szigligetinek, kerek és symetricus egész. (Vörösmarty Mihály) Amikor | a bácsi… ügyesen | húzta gyémántját a hűs üvegen |…, ha gyors újjai alatt | megszületett valami szép, finom, | szimetrikus mű, képkeret, idom: | mint varázslóra néztem rá. (Szabó Lőrinc)
2. Szimmetria alapján történő. Szimmetrikus felosztás, tagolás.
szimmetrikusság.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
