szkíta
szkíta főnév és melléknév (régies írva: scytha is)
I. főnév ..tát, ..tája A szkíták: a) (történettudomány) az ókorban Európa és Ázsia füves pusztáin, főleg a Fekete-tengertől északra élt lovas nomád népek. A görögök élénk kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn a szkítákkal. b) (régies, irodalmi nyelvben) A magyarok és hunok közös őseinek tartott harcias, bátor keleti nép; szittyák. Béla íródeákja és Turóci … bennünket a scytháktól származtatnak. (Csokonai Vitéz Mihály)
II. melléknév
1. (történettudomány) A szkíták (I. a) közé tartozó <személy>, rájuk vonatkozó, velük kapcsolatos <dolog>. Szkíta lovas, művészet; elemek, motívumok.
2. (elavult, irodalmi nyelvben) Ősi, keleti magyar. Ő az aki magyar hangra tanítja az erdőket, Hangoztatja szkíta nyelven pergő versekkel őket. (Csokonai Vitéz Mihály)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
