szörnyűség
szörnyűség [ű v. ü] főnév -et, -e [ë, e]
1. A szörnyű (főként 1c) melléknévvel kifejezett dolog, esemény, állapot, élmény, látvány; kegyetlenség, vadság, borzalom, iszonyat. Micsoda szörnyűség történt ma az állomáson! Szörnyűségekei követtek el a hódítók. Sok szörnyűséget láttam már. Meg kell akadályozni az egész emberiség ellen készülődő szörnyűséget. A hosszu halálnak Kínaival táplálsz, hidegen számolva boszúdat, Hogy végtére minél több szörnyűséggel elölhess. (Vörösmarty Mihály) Szörnyű idő, szörnyű idő! |S a szörnyűség mindegyre nő. (Petőfi Sándor)
2. (túlzó) A szörnyű (2) melléknévvel kifejezett dolog, állapot, eset, cselekedet; ocsmányság, disznóság. Szörnyűség, amit cselekszik. Mi ez a szörnyűség itt? Szörnyűségeket beszél, mond. Szörnyűség, hogy ilyesmi történhetik egy Nosztyval! … hogy egy Nosztynak röviden kiadták az utat. (Mikszáth Kálmán) || a. <Megdöbbenés, felháborodás, szörnyűködés kifejezésére.> Ez mégis szörnyűség! Valami basa érkezik. Annyi kincset hoznak, hogy szörnyűség. (Gárdonyi Géza)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
