szövedék
szövedék [e] főnév -et, -e [ë, e]
Általában a szövés eredménye.
1. (ritka, szövőipar) Szövéssel készített kelme. Egyszínű, mintás szövedék. || a. (átvitt értelemben) Csilló [= csillogó] véletlen szálaiból | törvényt szőtt a mult szövőszéke … | s láttam, a törvény szövedéke | mindig fölfeslik valahol. (József Attila)
2. Több részből bonyolultan és rendszertelenül összefonódott egész. Az ágak szövedéke; a kúszó növények szövedéke.
3. (átvitt értelemben) Az a rendsz. bonyolult és szoros viszony, összefüggés, amely egyszerre ható erők v. egymás után következő események v. egymással kapcsolatos körülmények v. összetartozó gondolatok között fennáll. Az érdekek, az események, a gondolatok, a hazugságok a rágalmak szövedéke. Így vesz el ön bűnei szövedékében Lucretia. (Vörösmarty Mihály) Beleélte magát a letűnt korok, az idegen helyzetek és szenvedélyek szövedékeibe. (Gyulai Pál)
szövedékű.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
