szükségképpen
szükségképpen [e] határozószó szükségképp
1. A szóban forgó oknak v. helyzetnek szükségszerű következményeként; szükségszerűen. Az elmondottakból szükségképpen következik, hogy… Megesett, – ha nem is, amit érdemeltél, – Aminek szükségképp esni kellett. (Arany János) || a. Önmagából, saját mivoltából következőleg; szükségszerűen. A bűn szükségképpen bűnhődést von maga után. A három egység közől… csak az utolsó, a cselekvény egysége marad fenn szükségképpen. (Vörösmarty Mihály) Ha a nő sorsát ma is a férfi formálja, ez nem szükségképpen a szellemi inferioritás [= alacsonyabbrendűség], hanem talán a társadalmi helyzet, a történelmi eredmények folyománya. (Ambrus Zoltán) A szabadság és igazság eszméjének szükségképpen győzni kellett a zsarnok felett. (Karinthy Frigyes)
2. (elavult) Okvetlenül, feltétlenül, mindenesetre. Csak siessünk, nekem még ma szükségképp haza kell mennem. (Eötvös József)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
