teljesedés
teljesedés [tejjesëdés v. teljesëdés] főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
Általában a teljesedik igével kifejezett folyamat, történés; az a tény, hogy vmi teljesedik.
1. (ritka) Vminek teljessé, egésszé válása. A gabonaszemek, a virág teljesedése.
2. (átvitt értelemben) Vminek a valóra válása, megvalósulása, bekövetkezése; teljesülés. Álom, átok, jóslat, kívánság, óhajtás, remény, vágy teljesedése; a teljesedés felé halad; teljesedésnek indul vmi; teljesedésbe megy ←. Irtózván véren tengődő lelke magától Teljesedése felé látszott gonosz átka sietni. (Vörösmarty Mihály) Ez óhajtás nemsokára szépen teljesedésnek indúlt. (Arany János)
teljesedési.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
