tettetés
tettetés főnév -t, (-ek) -e [ë, e], (népies) tetetés
Általában a tettet igével kifejezett cselekvés, magatartás; az a tény, hogy vki tettet(i magát); ill. az a cselekvés, hogy vmit tettetnek.
1. Színlelés, képmutatás. Alattomos, ellenszenves, hazug, ravasz tettetés; ájulás, érdeklődés, jókedv, részvét tettetése. A jószívűség nála csak tettetés. Tettetés nélkül megmondta, hogy nem jön el szívesen. Tettetésből ilyen jámbor. Nem értek a tettetéshez. Tettetéssel akar célt érni. Magunk vagyunk Zsigmond, a tettetéssel | Most félre. (Madách Imre)
2. (ritka, régies) Látszat (1). Szivárvány hidja nem csak tettetés?… (Arany János)
tettetési.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
