ugye
ugye [ë] mondatszó és határozószó (kérdő; eldöntendő kérdésben) (régies) úgy-e, (régies írva: ugy-e is)
I. mondatszó (rendsz. részletező v. határozott alakú kérdés után) (kissé népies) <Nyomósítva:> Ugye bizony.
1. <Vmely kérdéshez v. állításhoz kapcsolva, annak kifejezésére, hogy igenlő választ várunk, gyak. hozzájárulást, helyeslést sürgetve:> nemde?, (nem) igaz?, nem úgy van?, jó? Eljössz, ugye? Jó volt, ugye, a Balatonon? Szép idő van, ugye? Reggel… indulnak… „S nem fizetik, úgy-e bizony, a vacsorát, hálást?” (Arany János) Éhesek vagytok, úgy-e? (Móricz Zsigmond) || a. <Olyan kérdésben, amelyre maga felel a beszélő.> Megfáztál, ugye? Persze, hiszen nagy szél van. Jöjjön, jöjjön, kedves kisasszony … ugy-e, nagyon össze van törve? Hogyne, hogyne. (Mikszáth Kálmán)
2. <Főleg káröröm, szemrehányás kifejezésére:> Na, most meg vagy akadva, ugye? Más nép e nép, ez csak: a Nép, | A fölkelt Nép. S úgy-e, remegtek? (Ady Endre)
3. <Hogy kötőszavas mondat előtt, rendsz. anélkül, hogy választ várna a beszélő.> Ugye, hogy mégis sikerült! Ugye, hogy megmondtam előre?! Ugy-e, hogy a természet érthetőn beszél. (Vas Gereben)
II. határozószó (rendsz. a kérdés részletezése előtt; hangsúlyával és hanglejtésével belesimul a mondatba)
1. <Főleg érzelmileg színezett mondatban, öröm, káröröm, szemrehányás kifejezésére, választ nem várva.> Ugye megmondtam, hogy végy sálat a nyakadba?! Látod, ugye megmondtam, hogy sikerülni fog! De ne moccanj, mert különben Meg talállak csípni, Igy ni! | Ugy-e fáj? | Hát ne kiabálj. (Petőfi Sándor)
2. <Vmely tény megállapításának bevezetéseként rendsz. igenlő, megerősítő feleletet várva.> Ugye milyen szép idő van? Ugye már elmúlt három óra? A lelkem ódon, babonás vár, Mohos, gőgös és elhagyott. | (A két szemem ugy-e milyen nagy? | És nem ragyog és nem ragyog.) (Ady Endre) || a. <Elbeszélésben, a szereplő v. a szereplők töprengésének, gondolatmenetének festésében, feleletet nem váró kérdésszerű mondatban.> Eddig ilyen rablást nem engedtek a tisztek, minap is úgye az a grófi tiszt karddal verte az embereket, hogy fölöslegesen ne csináljanak kárt, de most ez a Tormási maga parancsolta, hogy minden házat fel kell törni. (Móricz Zsigmond)
3.* <Fölöslegesen használt, henye töltelékszóként.> Ezt ugye nem azért mondom, hogy…
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
