uszító
uszító melléknév és főnév
I. melléknév -n v. -an, (-lag) -bb Általában olyan <személy, ill. emberi megnyilatkozás, alkotás>, aki, amely uszít (2–3); bujtogató, lázító. || a. Olyan <személy>, aki kutyát v. ritkán más állatot támadásra, harapásra ingerel. Kutyát uszító gyerek. || b. (átvitt értelemben) Vki, vmi ellen lázító, vmire bujtogató <személy v. megnyilatkozás, alkotás>. Uszító beszéd, cikk; háborúra uszító sajtótermék. || c. (átvitt értelemben) Uszítással kapcsolatos, uszítást végző. Uszító hadjárat.
II. főnév -t, -ja Uszító (b) személy. Háborús uszító. Elvetemült uszitó! Fegyházba vitetlek azonnal. (József Attila)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
