útszéli
útszéli melléknév
1. Az útszélen, az útnak a szélén levő, található. Útszéli árok, bokor, fa, kerítés, kilométerkő, oszlop. Valami útszéli korcsmában háltunk meg. (Tolnai Lajos) Az országúton egy útszéli kereszt állt. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben is, rendsz. rosszalló) Útszéleken, utcán tartózkodó, ott ácsorgó, üzelmeit ott folytató <személy>. Útszéli nő. Úgy meresztgette rám esdő szemeit, mint az útszéli koldus. (Vas Gereben) Az útszéli cigányok nyikorgó zenéje, … a vak harmonikás édes-bús dalai most őt is illették. (Tolnai Lajos)
2. (átvitt értelemben, rosszalló) Erkölcstelen, jellemtelen, gátlástalan. Elméssége egy fokon áll … útszéli politikusokéval. (Péterfy Jenő) || a. (átvitt értelemben, rosszalló) Aljas, elítélendő. Útszéli bölcsesség: közönséges felfogásra, gondolkodásra valló, de magát bölcsnek feltüntetni akaró ostobaság. Útszéli kirohanásokat, támadásokat intéz vki ellen. || b. (átvitt értelemben, rosszalló) A jó ízlést, illemet sértő; közönséges. Útszéli gondolat, hang, humor, kifejezés, modor, viselkedés. Diákos élcek, útszéli tréfák … (Gyulai Pál) Az alakok … útszéli humorral jellemzett … karikatúrák. (Ambrus Zoltán) Szótára aljas, cinikus, szemérmetlen, közönséges, perverz élvezettel gyűjtögeti az útszéli kiszólásokat. (Karinthy Frigyes)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
