üdvözítő
üdvözítő melléknév és főnév, (régies v. választékos) idvezítő [ë v. e], (ritka, régies) üdvezítő [ë v. e]
I. melléknév -en [e]
1. (vallásügy) Olyan, aki, ami üdvösségre (1) segít; az üdvösséget megszerző. Az egyedül üdvözítő egyház: a római katolikus e., amely <saját felfogása szerint:> állítólag egyedül rendelkezik az üdvösséghez szükséges kegyelmi eszközökkel; (tréfás v. gúnyos) az egyedül üdvözítő vallás: <vmely vallás tréfásan v. gúnyosan hangsúlyos említéseként>.
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Végtelenül boldoggá tevő. Üdvözítő mosoly. Ah én beteg, nagyon beteg vagyok, Megvetve attól, aki üdvözítő Reményeimnek mennyországa volt. (Vörösmarty Mihály) E pillanattól kezdve csak azon üdvezítő érzésre emlékezem. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben, bizalmas) Célravezető, föltétlenül és hatékonyan segítő. Ez látszott az egyetlen üdvözítő módnak.
II. főnév -t, -je [e] (tulajdonnévszerűen) (vallásügy) <A keresztény vallás tanítása szerint:> Jézus Krisztus, aki kereszthalálával lehetővé tette a benne hívők üdvözülését. A mi Üdvözítőnk … apostolit látogatván, ama drága szókat viselte szájában: …békesség tinéktek. (Pázmány Péter) Lelke oly tiszta, mint azon gyermekeké, kiket az idvezítő magához bocsátott. (Jókai Mór)
üdvözítői.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
