üt-ver
üt-ver tárgyas ige ütött-vert, üssön-verjen
<Dühében, elkeseredésében> kézzel v. kemény tárggyal többször egymás után kíméletlenül üt, agyba-főbe ver vkit, vmit. Felindulásában ütötte-verte gyermekét. Ütötte-verte a lovat. Beszaladgálta a cselédszobákat, s ütötte-verte ádáz dühvel agyba-főbe a szolgálókat. (Mikszáth Kálmán)
ütő-verő.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
