ütődött
ütődött melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Olyan <tárgy, főleg gyümölcs>, amely ütődést (1) szenvedett, és annak nyomát viseli. Ütődött alma. Van néhány ütődött szem is benne. Félnapi munkáért, kegyes mosollyal nyomott a kezébe két forintot. Ráadásul még két ütődött barackot is adott neki. (Nagy Lajos)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Nem egészen tökéletes eszű, korlátolt elméjű <személy>; együgyű, hibbant. Nem sok hasznát vesszük ennek az ütődött legénynek.
3. (átvitt értelemben, régies) Törődött, betegségtől, csapásoktól megviselt, megtört, nehéz mozgású <személy>. Ütődött, inaszakadt ember volt, hamar rátalálhatott a halál. (Mikszáth Kálmán) [Etelt] nagyobb szerencse is érhette volna, mint ez az ütődött ember, aki úgy meg van öregedve, hogy apja is lehetne neki. (Móra Ferenc)
ütődöttség.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
