véges
véges [e] melléknév -en [e], (-ebb) [e]
(tudományos) Olyan <dolog>, amelynek határa van. Véges mennyiség, szám, tér. || a. (választékos) Olyan, akinek, aminek az időben egyszer vége van; mulandó. Mi a halál? Ki mondja meg nekem? | Az élet véges, míg ő végtelen. (Komjáthy Jenő) Hogy minden véges, jaj, be kár … (Ady Endre) || b. (választékos) Olyan <dolog>, amelynek korlátozott voltát érzi az ember, s amely nem képes mindenre. Az én erőm is véges. Óh Idő, te egy Egész! | Nincsen neked sem kezdeted, se véged; És csupán a véges ész Szabdalt fel apró részeidre téged. (Csokonai Vitéz Mihály) Oh ég, véghetetlen! …| Mért hogy amint létem, vágyam is nem véges? (Vajda János)
végesség.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
