veszteg
veszteg [e-ë v. e-e] határozószó
1. <Élőlényről szólva:> nyugodt helyzetben, izgés-mozgás nélkül. Ne fészkelődjél, ülj veszteg. Nem marad veszteg ez a kutya ott a sarokban. Állj veszteg, mert igazán megtéplek. (Jókai Mór) Csak maradj veszteg ülve. (Mikszáth Kálmán) || a. Helyét el nem hagyva; a helyén maradva; egy helyben. Veszteg áll, marad, ül. Maradj szobádban veszteg. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Ezennel parancsolom kendnek …, hogy veszteg maradjon szekerével addig, ameddig én nem intézkedem másképp. (Mikszáth Kálmán) || b. (ritka) <Élettelen dologról szólva:> mozdulatlanul; helyváltoztatás nélkül. És, mint hegyen űlő vészviharos felleg, Mely veszteg az ormon napokig is el leng, Majd fölkerekedvén, levonúl a sikra … | Úgy a magyar tábor Púlyia [= Apulia] síkjára | Sötét haragjában lassan alászálla. (Arany János) Szaladt vissza a kocsihoz, mely veszteg állt lent a völgyben. (Mikszáth Kálmán)
2. Nyugodtságát megőrizve, bonyodalmakat nem okozva, szenvedőleges magatartást tanúsítva. Ne avatkozzál ebbe a dologba, maradj veszteg. (szójárás) Ülj veszteg, ha jól van dolgod! Jobb lesz, ha haza mégy, s szépen veszteg maradsz. (Jókai Mór) Nagy bölcseség veszteg maradni, És nem törődni semmivel! (Reviczky Gyula)
3. Tétlenül, hasznos munka végzése nélkül; tunyán, resten. Lemnost be birta venni egy csapással, | S most veszteg áll Phárosnál. (Madách Imre) Irtam többek közt kritikát, Soha sem űltem veszteg. (Gyulai Pál)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
