zabolátlanság
zabolátlanság főnév -ot, -a (választékos)
1. A zabolátlan (2–3) melléknévvel kifejezett tulajdonság; fegyelmezetlenség, féktelenség, szilajság. A zabolátlanság sok embert bajba sodor. Néha az ildomtalanság zabolátlanságig vetemedik. (Vas Gereben) || a. Vkinek, vminek zabolátlan (2–4) volta. A kamaszok zabolátlansága; nyelvének zabolátlansága; a tánc, a szenvedély zabolátlansága; a folyó zabolátlansága. A gyermek zabolátlansága sok gondot okozott szüleinek.
2. (ritka) Zabolátlan (3) tett. Mindenféle zabolátlanságot követett el.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
