ÁBÉCZE
ÁBÉCZE, (á-b-cz) fn. tt. ábéczét, tb. abéczék. Azon bötük rende, vagy sorozata, melyekből az illető nyelvek alkotvák. Magyar, német, tót ábécze. Ábéczét tanulni. Ért hozzá, mint tyúk az ábéczéhez. Km. Melyik az ábéczében a középső bötü? Még az ábéczét sem tanulta, azaz, egészen tudatlan. Ábécze, kis becze, gyermekek szójátéka.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
