BŰNÖS
BŰNÖS, BÜNÖS (bűn-ös), mn. tt. bűnös-t, vagy ~et, tb. ~ek. Bünnel teljes, bűnbe keveredett. Bűnös ember, bűnös lélek. Szegény bűnös fejem. Irgalmazz Istenem, én bünös lelkemnek. Bünös lélek, sirasd kérlek, Uradnak nagy kínját. (Egyh. ének.) Ki miben bünös, abban gyanus. (Km). Bünösnek vallja magát.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
