EGYENETLEN
EGYENETLEN, (egy-en-etlen) mn. tt. egyenetlen-t, tb. ~ěk. 1) Görbe, tekervényes. Egyenetlen utak. 2) Buczkás, dombos, hegyes, rögös; nem sik, nem lapos. Egyenetlen rétség, legelő, határ. 3) Nem egy formáju. Egyenetlen hasábu ölfa. Az újjaink egyenetlenek. 4) Meg nem férő, meg nem egyező, egymással visszálkodásban, meghasonlásban levő. Egyenetlen testvérek, házastársak.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
