ÉKESSÉG
ÉKESSÉG, (ék-es-ség) fn. tt. ékesség-ět. 1) Tulajdonság, melyet valakinek vagy valaminek ékszerek kölcsönöznek. 2) Magok azon ékszerek, díszeszközök, melyek valakit v. valamit széppé, kitünővé, fényessé tesznek. 3) Átv. ért. kitünő jelesség, szépség. Beszéd ékessége. A szép templomok a város ékességei.
„Egek ékessége, földnek dicsősége,
Magyarok asszonya, királynéja.”
Magyarok asszonya, királynéja.”
Egyh. ének.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
