ÉTEL
ÉTEL, (é-t-el v. é-tel) fn. tt. étel-t, tb. ~ěk. 1) Tápszer, melyet az ember eszik; (amit pedig iszik, az ital). Kövér, sovány étel. Bőjti, hús étel. Zsíros, tejes étel. Kása nem étel. (Km.) Étel, ital, álom, szükséges e három. (Km.). 2) Evés. Étel előtt, étel közben, étel után v. végén.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
