GYÜL, (1)
GYÜL, (1), elvont hangutánzó gyök, melyből gyülöl, gyülölködik, gyülölség stb. származnak. Gyökeleme gyü, rokon hü és bü gyökökkel, s jelenti a fogak közől és orrból kifújt azon hangot, mely által utálatot, megvetést, az utált tárgynak mintegy magunktól eltaszitását, távolitását, eltolását akarjuk jelenteni. Rokonok ezen gyökelemmel a szanszkrit djái (visszalök, eltaszít), a hellen διω (fél, kerül, elűz, eltaszít) διωκω stb. Molnár Albertnél eléfordulnak: gyülős, gyülőség, gyülőséges (gyülölős, gyülölség stb. helyett), s ennél fogva az eredeti gyökelem gyü után az egyszerü gyül ige is önállólag használtatott, honnan gyülő, gyülős, gyülőség imént idézett szók származtak.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
