HABOZÓ
HABOZÓ, (hab-oz-ó) mn. tt. habozó-t. 1) Habot csináló vagy habot lemerő, leszedő. Vizet habozó malomkerék. Habozó kalán. 2) Valamit habalakú vonalakkal, csikokkal ékesítő, tarkázó. Aczélt habozó fegyvercsiszár. 3) Határozatlan, ingadozó, magát eltökélni nem képes lelkiállapotban levő. Habozó elme. Hitében habozó rosz keresztény.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
