HULLA, (1)
HULLA, (1), (hull-a) fn. tt. hullát. Orvosi nyelven am. ember és állat hullt, vagyis holt teste (cadaver). Emberhulla, lóhulla. Hullabonczolás. Hullát bonczolni. Törzsöke a hull ige. Némelyek szerént: hüledék; vagyis hült test, hidegült tetem.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
