~IG
~IG, névrag, mely t. i. bizonyos határig terjedő vagy korlátok közé szorított tért, helyet, térben létező tárgyat, továbbá időt, s időben bizonyos meghatározott pontig haladó eseményt mutat ki és határoz meg, épen úgy, mint a kor rag azon időpontot, melyben valami történik, vagy a bizonyos eseménynyel kapcsolatban levő időt jelöli ki. Adriától Kárpátok-ig. Dunától Balaton-ig. Öt órafolyás-ig. Három nap-ig. (Mint kor szóval. Két órakor délután. Nap keltekor, nap nyugtakor. Ebédkor, vacsorakor). Innét valamint a kor rag, úgy valószinü, hogy az ig is eredetileg főnév volt, s annyit tett, mint: határ, czél, korlát, terjedés, de bizonyos helyre vagy időre szorítással, korlátolással. Erre mutatnak 1) a benne rejlő, s mozgást, lépést, távolodást jelentő i gyökelem, (valamint a különben vékony hangu iget); 2) az öszvehuzást, öszvekötést jelentő g betü. A g betühangnak ezen értelme van az iga szóban is. Lehető az is, hogy ig, mely régente inkább ég alakban divatozott (mint ma is ,mindég‘ szóban): addég eddég, estég, váltég, stb. vég főnév módosúlata, pl. Balaton-ig = Balaton-vég, diófa-ig = diófa-vég. Ebben: mind végig maig is fennáll, még pedig e szerént kettőztetve is, mint nál, ebben: nálamnál. A törökben dek (dak) v. degin v. dejin, úgy látszik degmek v. dejmek (am. érni, érinteni) igétől ered. Dsagataj nyelven: tigin, tigrü (Abuska). Rokon vele: igen, mint ,nagyon‘ értelmü szóban levő, s elavult melléknév ig, melyet Molnár A. szótárában ig-jó (satis bonus), ig-jól (sat bene) értelemben olvasunk, s ha a ma is közdivatű igen határozót hozzávetjük, annyit jelent, mint: bő, nagy, a meddig csak határa terjedhet, végső határaig, pl. igen hosszú, magas, széles; igen jó, rosz, szép, rút stb. Különbözik ettől az állitó igen, mely ,igyen‘-ből látszik módosultnak; ennek tehát törzse: így.
Az -ig névrag nagyon kedveli a lan, len toldalékot, pl. míglen, addiglan, egyiglen, ideiglen, holtiglan, pediglen; a Tatrosi codexben: hetediglen, véreiglen, pitvariglan, harmadnapiglan, határaiglan, maiglan, eddéglen stb. A mult részesülő különösen szereti fölvenni ezen ig ragot, toldalékkal vagy a nélkül, mint csordul-t-ig, un-t-ig, él-t-ig (mind éltig), hol-t-ig, vál-t-ig, duz-t-ig stb. és: csordultiglan, éltiglen, holtiglan stb. amidőn az öszvetett tig rag közelebb jár a török dek, deg-in és csagataj tig-in ragokhoz.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
