IJED
IJED, (i-j-ed v. í-ed) önh. m. ijed-tem, ~tél, ~t v. ~ětt. Gyöke vagy a mozgást, vagy pedig a felsikoltást jelentő i v. í, melyből ed képzővel lesz í-ed v. i-ed, mint a régieknél gyakran eléjön, pl. a Debreczeni Legendáskönyvben: „És megiedvén mind földre esének.“ Innen az i egyszerüen j-vé változván a székelyeknél jed alakban jön elé: „a tizedik szomszédot is kitörte a nagynyavaja jedtibe.“ Kriza J. Annyit tesz, mint mozzan, mozdúl, különösen félelemből remeg, megrázkódik; vagy megrezzenésből felsikolt. A bival megijed a veres posztótól. Nem minden széltől ijed meg. (Km.). Elijedsz tőle, ha meglátod. Álmából felijedt. V. ö. IJEDÉS.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
