INSÉG
INSÉG, (in-ség) fn. tt. inség-ět, harm. szr. ~e. Gyöke a hiányt, nélkülözést jelentő in, mely megvan az ingyen, incsen (nincsen), inkedik szókban is. Megegyezik vele a héber on, mely nyomort, éhséget jelent. Értelme: szükség, különösen olyan, mely az eleség hiányából ered. Inséget, nagy inséget szenvedni. Végső inségre jutni. Szélesebb ért. nyomorúság, szegénység, nagy csapás.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
