LAKOL
LAKOL, (lak-ol) önh. m. lakol-t. Bünhödik, büntetést szenved valamiért. Ifjuságunk bűneiért vénségünkben lakolunk. Várj várj, még ezért lakolsz. Kiki magáért meglakol. Atyáink vétettek, s mi lakolunk értök. Igen valószinü, hogy ezen igének lak gyöke egy a vendégeskedést, jól evést ivást jelentő lakik igével, és hogy ‘lakol’ gúnyos megfordított értelemben használtatik, mint a kap ige, midőn fenyegetve mondjuk, majd kapsz, kikapod a magadét. Így midőn azt mondjuk valakiről: jól járt őkeme annyit is tesz, hogy roszul járt. V. ö. LAK, (1).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
